Festés + Nyomtatás = Festés és Nyomtatás, tehát mi a különbség a festés és a nyomtatás között?

Nyomtatás és festés: hasonlóságok és különbségek

A nyomtatás a lokalizált festés egyik formája. Ezért, amikor ugyanazt a festéktípust választjuk nyomtatáshoz vagy festéshez, a felhasznált kémiai segédanyagok fizikai és kémiai tulajdonságai hasonlóak, és az alkalmazott festékek festési és rögzítési elvei is analógok. A szálakon lévő festékeknek rendelkezniük kell minden olyan színtartóssági tulajdonsággal, amelyre a szövetnek szüksége van a kopás és más felhasználási folyamatok során. Ezek a nyomtatás és a festés közös vonásai.

I. Festés és nyomtatás közötti különbségek

1. RÉSZ

  1. A festőoldatok általában nem tartalmaznak sűrítőpasztákat, vagy csak kis mennyiségben adnak hozzájuk, míg a nyomópasztákhoz általában viszonylag nagy mennyiségű sűrítőpasztára van szükség. Ez megakadályozza a minta elmosódását (ami elmosódott vagy torz mintakörvonalakat okozhatna) és a festék migrációját a nyomtatás utáni száradás során.
  2. A festés során a festékkoncentráció általában nem magas, így a festék oldódásának problémája nem jelentős, és gyakran nem adnak hozzá társoldószereket. A nyomópasztákban azonban a festékkoncentráció viszonylag magas, és a nagy mennyiségű paszta hozzáadásának szükségessége a színpasztához megnehezíti a festék oldódását. Ezért gyakran nagyobb mennyiségű társoldószert (például karbamidot, alkoholt és B szolubilizáló sót) adnak hozzá.
  3. Festés (különösen kipufogógázos festés) során az anyag hosszú ideig a festékfürdőben marad, lehetővé téve a festék teljes diffúzióját és behatolását a szálakba, befejezve a festési folyamatot. Nyomtatás során, miután a színpasztához adott pasztát megszárítják és filmet képeznek, a polimer filmréteg megakadályozza a festék diffúzióját a szálakba. Ezért utókezelési folyamatokra, például gőzölésre és sütésre van szükség a festék diffúziós sebességének növelése és a szálak festésének megkönnyítése érdekében.
  4. Festésnél ritkán kevernek két különböző típusú festéket a színillesztés érdekében (kivéve kevert textíliák festése esetén). Ezzel szemben a nyomtatás gyakran magában foglalja a különböző típusú festékek használatát az együttnyomáshoz, vagy akár a kevert pasztanyomáshoz. Ezenkívül léteznek különféle eljárások, mint például a kisüléses nyomtatás, a rezisztnyomás és a tartaléknyomás, amelyek megkülönböztetik a nyomtatási folyamatot a festésétől.
  5. A nyomtatott szövetek közé tartoznak a fehér alapnyomású, a fehér nyomónyomású vagy a rezisztfehér nyomású termékek. Ezért a szürke nyomású szövet félkész termékek előkezelése hasonló fehérségi szintet igényel, mint a fehérített szövet félkész termékeké, míg a festett szövet félkész termékek fehérségi követelménye viszonylag alacsonyabb.
  6. A festett szövet félkész termékeknek jó kapilláris hatásra van szükségük ahhoz, hogy a festés során a festékanyagok diffúziója és behatolása a szálakba megkönnyítse őket. A nyomtatott szövetek feldolgozása során a nyomtatás és a szárítás folyamatos folyamatok, amelyek gyakran mindössze néhány másodperc alatt lezajlanak. Ezenkívül a nyomtatott mintáknak egyenletes színűnek, tiszta körvonalakkal, sima vonalakkal és törésmenteseknek kell lenniük. Ezért a mosott és fehérített nyomtatott szövet félkész termékeknek nemcsak jó kapilláris hatásra van szükségük, hanem egyenletes és kiváló azonnali kapilláris hatásra is. Ez lehetővé teszi, hogy a szövet a kapilláris hatás révén azonnal „teljesen felszívja” a nyomópasztát a nyomtatott mintaterületeken.
  7. Színes nyomtatott szövet

II. Festés és nyomtatás közötti különbségek

2. RÉSZ

  1. Nyolc fő különbség van a festés és a nyomtatás között:

    ① A nyomtatás jobban elrejti a szürke szövethibákat, mint a festés.

    ② A nyomtatott szövetek esetében különösen szigorú követelmények vonatkoznak a félkész termékek vetülékszál-ferdeségére.

    ③ A festésnek és nyomtatásnak lehetnek speciális követelményei ugyanazon festéktípusra vonatkozóan.

    ④ A félkész termékek festése és nyomtatása eltérő előkezelési követelményeket támaszt (pl. fehérség és kapilláris hatás).

    ⑤ A festőoldatok nem vagy csak kis mennyiségű sűrítőpasztát tartalmaznak, míg a nyomópaszták viszonylag nagy mennyiségű sűrítőpasztát.

    6. Festés során a festékanyag behatol és teljesen szétterjed; nyomtatás során a festékanyag nem könnyen diffundál és szivárog be, gőzölést vagy sütést igényel.

    ⑦ A festőoldatokban lévő festékek könnyen oldódnak oldószerek hozzáadása nélkül, míg a nyomópasztákhoz nagyobb mennyiségű oldószer hozzáadása szükséges.

    ⑧ A festés ritkán használ két különböző típusú festéket a színillesztéshez, míg a nyomtatás gyakran.

  2. A festés és a nyomtatás között három fő hasonlóság van:

    ① Ugyanazon típusú szál esetében, ha ugyanazt a festéket használják mind a festéshez, mind a nyomtatáshoz, az eredményül kapott színtartósság azonos lesz.

    ② A felhasznált kémiai segédanyagok fizikai és kémiai tulajdonságai hasonlóak.

    ③ Az alkalmazott festékek festési és fixálási elvei analógok.

Közzététel ideje: 2025. dec. 11.