Vörös-tengeri válság → A háborús biztosítási díjak 900%-kal emelkedtek

Amióta a húszik megkezdték támadásaikat a Vörös-tengeren, a háborús biztosítási díjak elképesztő, 900 százalékos növekedést mutattak. Ez a megdöbbentő statisztika az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) által 26-án közzétett jelentésből származik.

 

Megbízható források szerint a háborús kockázati prémiumok a tavalyi év végén a hajó értékének mindössze 0,1 százalékát tették ki, de a hónap elejére ez a szám a hajó értékének 1 százalékára ugrott. Ez a drámai növekedés mélyreható hatással volt a globális hajózási iparra és kereskedelemre.

 

 

1709081213743065347

 

A jelentés ugyanakkor egy aggasztó tendenciát is feltár: a Szuezi-csatornán áthaladó forgalom idén 42 százalékkal zuhant az előző évhez képest, míg a Panamán áthaladó forgalom is 49 százalékkal csökkent. Ez a hajózási csökkenés az amerikai teljes kereskedelem 12 százalékát teszi ki, az export 21,3, az import pedig 5,7 százalékot tesz ki.

 

Az olyan országok számára, mint Ecuador (25,6%), Chile (22%) és Peru (21,8%), a csatorna elzáródásának hatása különösen súlyos volt. Ezen országok kereskedelmi volumene jelentős csapást szenvedett el, amelynek nagy részét a konténeres áruk tették ki. Február második hetére 586 konténerszállító hajónak kellett átirányítania útvonalát a Jóreménység-foka körül, hogy elkerülje a Szuezi-csatornát.

 

Ezenkívül a Szuezi-csatorna zavara súlyos hatással volt számos ország kereskedelmére. A jelentés szerint Szudán kereskedelmének 33,9 százalékát, Dzsibuti kereskedelmének 30,5 százalékát, Szaúd-Arábia kereskedelmének 26,4 százalékát és a Seychelle-szigetek kereskedelmének 19,4 százalékát valamilyen mértékben érintette a katasztrófa.

 

Jemen kiemelt példa, az UNCTAD megállapította, hogy kereskedelmének mintegy 31,6 százalékát negatívan befolyásolhatja a csatorna működésének zavara, ami némileg ellentmond a várakozásoknak.

 

Az UNCTAD azt is megjegyezte, hogy a szállítási fennakadások nemcsak fokozott inflációs nyomáshoz vezetnének, ami viszont az áruk, különösen az élelmiszerek árának emelkedéséhez vezetne. Ez a világjárvány utáni áruszállítási díjak emelkedése során is nyilvánvalóvá vált. A jelentés becslése szerint a 2022-ben regisztrált élelmiszerár-emelkedés mintegy fele a magasabb szállítási költségeknek lesz köszönhető.

 

Az UNCTAD emellett hozzátette, hogy a Jóreménység-foka felé vezető kerülőút és az ezzel járó sebességnövekedés növelni fogja a hajók üzemanyag-fogyasztását. A Távol-Keletről Észak-Európába tartó útvonalakon az üzemanyag-fogyasztás akár 70%-kal is növekedhet.

 

Míg a korábbi jelentések arra összpontosítottak, hogy az ismétlés hogyan növelné a hajók üzemanyag-fogyasztását, az UNCTAD megállapította, hogy a sebesség is megnőtt, az októberi átlagos 14,6 csomóról január közepére 16,2 csomóra ugrott. Kiszámítások szerint a kétcsomós sebességnövekedés mérföldenként 31%-kal növeli az üzemanyag-fogyasztást.

 

A jelentés kiemeli, hogy a fejlődő országok különösen ki vannak téve a hajózási hálózatok zavarainak és a kereskedelmi szokások változásainak. Egy ilyen eltolódás nemcsak a költségeket növelné, hanem a kereskedelem egyszerűségét és a piacokhoz való hozzáférést is megváltoztathatná. Bár ezeknek az együttes zavaroknak a hatása eddig nem érte el a világjárvány vagy az azt követő 2021-2022-es globális logisztikai válság okozta zavarok szintjét, az UNCTAD továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a kialakuló helyzetet, hogy felmérje annak hosszú távú hatását a globális kereskedelemre és a hajózási ágazatra.

 

Forrás: Szállítási Hálózat


Közzététel ideje: 2024. február 28.